Fernando Alonso karnyújtásnyira került második világbajnoki címétől Suzukában, miután Michael Schumacher motorhibáját kihasználva megnyerte a Japán Nagydíjat, és így tíz pontos előnyre tett szert a Ferrari klasszisával szemben.

Mindez azt jelenti, hogy Schumacher már csak abban az esetben foszthatja meg a spanyolt a címvédéstől, ha pályafutása utolsó Forma-1-es versenyén, a két hét múlva rendezett Brazil Nagydíjon nyer, míg ellenfele nem szerez pontot (a német ekkor több futamgyőzelemmel lenne világbajnok).

A suzukai verseny kétharmadánál viszont még egyértelműen neki állt a zászló. Bár az időmérőn látott Bridgestone-fölénynek nyoma sem volt, Schumacher biztosan, öt-hat másodperces előnnyel vezetett Alonso előtt. Közvetlenül második boxkiállása után azonban füstölni kezdett mögötte a Ferrari-erőforrás, amire a 2001-es indianapolis futam óta nem volt példa. Maga Schumacher utoljára a 2000-es Francia Nagydíjat kényszerült feladni motorhiba miatt.

Az ötödik rajtkockából induló Alonso ekkor megkaparintotta a vezetést, amelyet a leintésig már senki sem veszélyeztetett. A második helyen a kettes számú Ferrarit vezető Felipe Massát intették le, a dobogó legalsó fokára pedig az a Giancarlo Fisichella állhatott fel, aki egy személyes tragédia miatt nem tudott örülni a sikernek. A Renault-t viszont hozzásegítette ahhoz, hogy kilenc pontra növelje előnyét a konstruktőrök világbajnokságában a Ferrari előtt.

Bár egyes előrejelzések esőt jósoltak a Japán Nagydíj délelőttjére, a mezőny verőfényes napsütésben foglalhatta el helyét a rajtrácson, a pályahőmérséklet viszont már ekkor is csak 28 fok volt. A Bridgestone számára ráadásul az sem jelentett jó hírt, hogy ez az érték folyamatosan csökkent, a leintésig 21 fokra.

Hiába vett tehát tökéletes rajtot az első sorból, a két Ferrari nem tudott jelentős előnyt felépíteni az üldözőkkel szemben. A várakozásoknak megfelelően a pole pozíciós Felipe Massa a 3. kör elején átadta a vezetést Schumachernek, ám a képlet ekkor sem változott jelentősen.

Alonso viszont már rögtön a piros lámpák kialvása után elkezdte a felkapaszkodást a balul sikerült időmérő után, s az első kanyarkombinációban megelőzte Jarno Trullit. A másik Toyotát vezető Ralf Schumacher egyelőre megtartotta a harmadik helyet, ám látványosan lassította a balul sikerült időmérő után magára találó Renault-t.

Fisichella rosszul kapta el a rajtot, ezért Jenson Button átmenetileg feljött a 6. helyre, az olasz azonban az 5. körben visszaelőzte a Hondát. A hazai pályán szereplő japán gyár másik pilótája, Rubens Barrichello korán kiszállt a küzdelemből: szárnycsere miatt már az első körben boxkiállásra kényszerült.

A 10. körben az élen vonatozó Schumacher és Massa mintegy négy másodperccel járt Ralf és a mögötte loholó Alonso előtt, de sejthető volt, hogy a Toyoták korán tankolni mennek, s így szűkösnek bizonyulhat a Ferrarik előnye. Trulli a 12. körben be is hajtott a boxba, Alonsónak azonban nem volt türelme kivárni, amíg egy körrel később Ralf is megteszi ugyanezt, s kihasználva a német megingását, az első kanyarban erőlködés nélkül kikerülte a Toyotát.

A Ferrari garázsa felett tovább gyülekeztek a viharfelhők, amikor Massát egy lassú defekt miatt a tervezettnél korábban kellett kihívni első kerékcseréjére, ráadásul onnan a nála sokkal lassabb Nick Heidfeld BMW-je mögé tért vissza. Ez lehetővé tette, hogy a 15. körben abszolvált kiállása után Alonso megelőzze a brazilt, s közvetlenül a 18. körben tankoló Schumacher nyomába eredjen.

Kettejük között volt még Kimi Räikkönen McLarenje, de a 22. körben a finn is meglátogatta szerelőit, s a késleltetett kiállásnak köszönhetően elvette a nyolcadik helyet Heidfeldtől. A második etapban így Schumacher, Alonso, Massa, Trulli, Ralf, Fisichella, Button, Räikkönen sorrendben rótták a köröket a pontszerző helyezettek.

A 21. körben Christijan Albers balesete borzolta a kedélyeket: a holland Spyker-Midlandjének a sikán előtt hirtelen szétszakadt a hajtáslánca, s a megsemmisülő sebességváltó, jobb hátsó felfüggesztés és hátsó szárny maradványai, valamint az elrepülő kerék törmelékkel borította be a pályát.

A hollandnak szerencséje volt, még a garázsba is be tudott gurulni, ráadásul a Safety Cart sem küldték be, a sportbírók egyszerű sárga zászlós figyelmeztetés mellett szedték fel a veszélyes alkatrészeket a pályáról. Ennek elsősorban a Ferrari örült, hiszen Schumacher és Alonso közel azonos tempóban autózott, a kettejük között kialakult 4-6 másodperces különbség csupán az igen sűrű forgalomnak köszönhetően nőtt vagy csökkent.

A második boxkiállásukra is hasonló ütemben kerítettek sort, Alonso a 35., Schumacher a 36. körben cserélt kereket. Hogy milyen különbség alakult volna köztük ki a hajrára, már sosem tudhatjuk meg, hiszen Schumacher Ferrarija a Degnernél kilehelte lelkét, Alonso pedig, aki alig hitt a szemének, átvette a vezetést a félreálló némettől.

Felipe Massa még megszoríthatta volna a Renault-t, de korai balszerencséje miatt már túlságosan nagy, körülbelül tíz másodperces hátrányban autózott, és mivel Alonso nem vett vissza jelentősen tempójából, a különbség a leintésig csak nőtt.

A két Toyota már a 29-30. körben a boxban járt, és az időmérőre kihegyezett stratégia mellett az sem segített a japánokon, hogy a gyorsabbnak tűnő Ralf Schumacher nem tudta megelőzni Trullit a pályán. Végül Buttont és Räikkönent is előttük intették le. Schumacher kiesésének köszönhetően Nick Heidfeldet pontot szerzett a BMW-nek, igaz, az utolsó körökben őt is megszorongatta csapattársa, Robert Kubica.

A hajrában még Mark Webber kiesése érdemel említést: az ausztrál szélesen vette az utolsó kanyart, aminek az lett az eredménye, hogy nekiment a falnak. A williamses előtte sem remekelt, leggyorsabb körénél Takuma Sato is jobbat autózott. A japán közönségkedvenc egyébként is megörvendeztette a népes szurkolósereget, hiszen remeül helytállva célba ért a 15. helyen.